Antal Zsuzsa blogja


Tojáshímzés, ab ovo

2012. április 10. - Antal Zsuzsa

Nagyon rossz latinos voltam a gimnáziumban. Magam választottam a latint a kötelező orosz mellé. Történt egyszer, hogy drága latintanárnőnk, Zsébi néni feltette azt a már-már több tudományág határait feszegető kérdést, hogy tudja e valaki, mit jelent: ab ovo? Senki nem jelentkezett. A tanárnő tekintete kutat a jók között. Első körben észre sem vette, hogy én is ott vagyok, de pláne, hogy magasba nyúlik a kezem. Aztán felszólított. Mire én: azt nem tudom, hogy mit jelent, de a tojáshoz biztos köze van, mert ovum, ovi, a tojás két „fő alakja” jelentettem ki –számomra- imponáló magabiztossággal. Kétkedő mosoly az osztálytársak tekintetében, aztán Zsébi néni:… majdnem! Az ab ovo jelentése: a kezdetektől. Részletes magyarázatba nem bocsátkozott, máris folytatta más témájú mondanivalóját, mintha mi sem történt volna. Pedig történt, nagyon is történt! Lehet, hogy ekkor tört ketté a vegyészmérnök pályám? Méghogy, majdnem! Csekélyke latin tudásom azért sokszor jól jött, jön, jönni fog, az életben.

Az idő tájt nagyon utáltam a latint, nem kevésbé a húsvéti locsolkodást. Hogy függ ez össze? Hát, ab ovo! Változnak az idők!

A locsolkodás vonzereje ma sem, a gyerekeket kínos zavarba hozó versmondás, nem is a buján keveredő illatár. Nem!  A rajongás tárgya, a locsolókat fogadó, hónapok óta gyűjtögetett, gondosan kiválogatott, sok színes hímestojás. A választás megnehezítésére - igény szerint- elmesélem az tojások életrajzát. Nagy szeretettel ajándékozok, bármit, de tojást, különösen.

Emlékezetes locsolások: Szabolcs fiam (3 volt), szíve-lelke minden melegével megöntözte a szomszédnénit (75), majd még sokkal nagyobb szeretettel a vele egykorú Carla (3) kutyát. Szegény állat! Forgott körbe-körbe kétségbeesetten keresve saját szagát. Egyikük sem értette mi történt, de mindketten vigasztalhatatlanok voltak napokig.

Egy hagyománytisztelő barátom, évek óta húsvéthétfőn szed egy kosár virágszirmot, egyetlen köszöntő kíséretében megöntözi az illatozó szirmokkal a szívének kedves hölgyeket. Ez kevesek kiváltsága.

Sok éve gyűjtöm, sokféle madár tojását –nem hiszem, hogy ez a kis magyar állathatározó szerint helytálló, bár valószínűleg közelebb áll a valósághoz, mint a nyuszitojás! A legkülönbözőbb technikákkal díszített tojásokat keresem. Mindegyik személyes ismerősöm. Évekig álmodoztam egy patkolt tojásról. Tavaly nyáron, a történeteivel együtt kaptam, a készítőjétől. Álomtojás-ónnal. A hímes tojások húsvétkor a tojásfán díszlenek hetekig, százan, százötvenen. A felrakás még csak, csak. De a leszedés? Zuhan a népszerűségi mutatóm, amikor és helyrajzi számmal ellátva, dobozokba pakoljuk. Tojástörés, fejvesztés terhe mellett. Nem vagyok következetes, több tojás törött, mint ahány fej hullott. 

tojasfa_kicsi.jpg

Idén már elmúlt a jeles nap, locsolásért tojást kapni tőlem, nem lehet. Elkezdődtek a gyűjtési szenvedély lázas mindennapjai: vadászat új darabokra, ismerkedés, csere, újabb álmok.

És hogy mi a tojáshímzés? Talán jövőre, mert 1 hét múlva ugyanitt: …HOGY ÍROK ÉN?

süti beállítások módosítása