Antal Zsuzsa blogja


HŐSÉGRIADÓ

2015. augusztus 10. - Antal Zs

 

Hőségriadó van!    Hőség! Riadó van!     Hőségri! adó van!           Hőség riad, ó! Van?   Hős! égriadó van!

bl_107_mohoterkep.png

A szobában 30°C. A külső hőmérséklet 37°C.  A testhőmérsékletem 35,4° a vérnyomásom mérhetetlen, a színem zöld. A környezetemben levők sincsenek valami jól. 

A rádió napok óta hőségriadót fúj, ami egyre fokozódik. Sakkozással múlatjuk az időt. Sakkozunk az idővel és az energiánkkal. A pénzzel is, de ettől most, tekintsünk el. Lépésről, lépésre tervezünk. Már megint az utolsó pillanatra hagytuk, hogy elmenjünk az orvoshoz és megszerezzük a recepteket, amiket manapság vényeknek hívnak. Se lovunk, se gyalogunk, akit a forróságban elugraszthatnánk. Magunk megyünk! Sürgős! Pár lépés az orvosi rendelő. Méterre, másodpercre pontosan megterveztük a rendelőhöz vezető utat. Fekete mező - árnyékos, fehér mező - tűző napos- oldalon levő járda szakasz. Elméletben tíz perc. A gyakorlatban kilenc perc alatti időt mentünk. Csak nehogy visszaüssön ez a rohanás!  37° -nál minden számít.

Halál izzadtan léptünk** be a rendelő közösségi terébe, ahol a várakozók ültek. Dermesztő volt a klíma, 27°. Ki ott belépsz, küzdj! … és bízva bízzál! Más élet van kint, mint bent! Kint senki nem jár. Bent ülnek és várják a belépőt. Gyakorlott rendelői közösségformáló vezéregyéniségek, felsőbbrendű magbiztossággal figyelik az ajtón belépő, magunkfajta balekot, aki mosolyogva jön… de jó hűvös van itt! Majd megtudja… méregetik. Kihez lesz a bemenetel? - kérdezi az aktuális vezérszónok. dr. M.-hez. A doktornő nincs itt. Szabin van, de a jövő héten itt lesz! Lehet akkor is jönni!  Most L. dr Úr helyettesít. Mi is oda várunk. A hölgy után következik… vagy be tetszik jelentkezve lenni, mert az más, akkor oda tessék…  Én receptet íratok – közöljük a tényt. Ócska trükk! Mindenki ezt mondja, aztán amikor bejutnak, félórákat eltrécselnek, mi meg –vonultatja végig mutatóujjával kísért tekintetét a helyeslőn bólogatókon - várunk a sorunkra. Az ember –ugye- nem pofátlankodik mások elé! Legalább ne álljon olyan közel az ajtóhoz, mert nem hallom, ha szólítanak – mondta valaki a háttérből. Üljön le! –szólt egy másik hang. Alig tudtuk betartani a saját taktikánkat, olyan gyors volt a nyitás! Kivártunk, majd aprókat léptünk, szinte egy helyben topogva.

Csend. Nyílik az ajtó, a Nővér észrevesz „mindjárt írjuk. Tessék várni!” - szól hozzánk, közben elveszi a papírokat az újonnan érkezettektől. Csend. Ismét nyílik az ajtó, a Nővér megkérdezi  „három-havit írjunk fel, vagy elég egy- havi?” … Hármat, ha lehet - leheljük halkan, de nem elég halkan, mert a rég várók szóvivője azonnal felfigyel, és újból megszólít. Nem tetszett mondani, hogy ismerősnek tetszik lenni. Tudhattuk volna, látszik magán. Nyílik az ajtó, a Nővér szól, a segédeszközöket is kéri? Bólintunk, igen. Csend. A kilincs újra fordul –csak ne hozzánk szóljon …  a Nővérke nem szól, int. A dr.Úr kéri, hogy fáradjon be.… Most törjön ketté a tábla… Zavartan lépünk be. A háromhavi vény (28 db)*kinyomtatása, ellenőrzése, aláírása, lepecsételése, csoportosítása, módosítása - alsó hangon- 15 perc, a kinn ülők óráján a duplájánál is több. (Magam sem örülnék.) Sietünk, nem kérdezünk, nem húzzuk az időt, szalad az magától. Nyugalom! Lépés előnyben vagyunk. Ne hibázzunk. Megköszönjük a kedvességüket és még egyszer átfutunk egyes vények, egyes kritikus pontjain! Király! Megelégedetten rakjuk el a vastag papír halmot. Jobb, ha nem látják ezt a köteget a kinn ülők. Emelt fővel nyitjuk az ajtót, tekintetünkben a Matt! … a kutya ránk sem hederít. Időközben új, baleknak látszó srác érkezett. A tiszteletére, nyilván újra elkezdődött a velünk is eljátszott jelenet. Ő -mosolyogva- ül a nekünk is felkínált széken, fülében fülhallgató, kezében tablet, rövidnadrág, strandpapucs. A jelekből  kiolvashatóan, mérhetetlen lazasággal, imponáló biztonsággal lépte meg a saját mattját. Másképp zajlott a szimultán, mint velünk. A törzsközönség korábbi magabiztossága romokban! Nem is látjuk a Királyt. Még nem tudják jól kezelni a digitális korszak kihívásait. Ajtó nyílik, Nővér jön, kéri a következőt. Az egyik bástya feláll, egyenes derékkal besétál a dr. Úrhoz. Szem sarkokból vették a távozásunkat, bekönyvelték a vereségeket. Jól jöttünk ki a játszmából, mégsem felhőtlen az örömöm. Bízom abban, hogy nem adják fel a régi menők! Határozott veszteség lenne, ha eltűnne az orvosi várók retro hangulata! Csak lesz valaki, akitől okos-telefonon segítséget kérhetnek. Okosan!

Ma a régi hőségben új parti kezdődik. A patikai taktika már kész.

Pár lépés a gyógyszertár. A terv, a tegnapihoz hasonló. Éjszaka frissítettünk! 22° volt, enyhe szellővel. Az változott, hogy nem erre indulunk, hanem arra. Most máshogy jár a nap. Gyalog megyünk. Még mindig se lovunk, se gyalogunk, akit a forróságban elugraszthatnánk a patikába, hogy kiváltsa a tegnapi kánikulában felíratott gyógyszereket. Megyünk! Sürgős!

A mai gyógyszertár már nem patika. Az ajtóban áll egy úr, sorszámot tépet velünk**. Segít, ha nem tudjuk kezelni. Tudjuk, bár ez a lépés nem volt betervezve. Miért kell sorszám? Ki van írva! Segítsek elolvasni? Tépünk, nem állunk sorba, nincs sor. Mi vagyunk az egyetlen vevő. Hangtalanul zajlik a parti. A vény-köteget beadjuk, dobozokat elrakjuk. Zacskót nem kérünk. Pénz az ablakba, visszajáró a tálcán. Gyorsan végzünk. Jaj! a számla, legyen kedves… Várjon! Hallja, hogy nem nyomtat ez az ócska nyomtató! Kap egy pofont. Nyomtat. A számla halvány, nem látszik, hogy mi fehér és mi fekete. Tessék megnézni otthon, a számítógépén, a számlán rajta van a link. Értjük. Már rég a piacra gondolunk, pluszlépés, de belefér. Azok az őszibarackok… forróak. Kétszer sültek. Az árusok is kivannak. Felajánljuk a hideg vizünket. Köszönik. Megisszák. Izzadnak. Törölköznek. Mosolyognak. Mesélnek. Végre Vevő!

bl_107_oszibarack.jpg

(28 db)* : nem tévedés, annyi. Nem osztható 3-al, a felírt hónapok számával, maradék nélkül. Nem gyógyszer van minden receptre felírva, vannak "segédeszközök" is. Négy eszközből, 3 havi mennyiség írható fel egy vényre. Spórolunk vele időt, pénzt, energiát!  Az összes többiről havonta külön (rendel)vényt kell kiállítani. Így zajlik hosszú évek óta. Nem vagyok gyógyszerpárti! A legszükségesebb mennyiségű gyógyszert szedem be és a szükséges mennyiségű eszközt használjuk el.A béna lét gyakori velejárója a görcs és a fájdalom. Az előbbit oldani kell és lehet, az utóbbit csillapítani kell és lehet,ha már megszüntetni nem. A gyógyszerek többsége erre szolgál. Szedek alvást segítő szereket is. Segítenek abban, hogy átaludjak 5-6 esetleg 7 órát, több részletben.  Az altatókra ( szépen/csúnyán hangzik?) és a segédeszközökre, majd hűvös őszi estéken visszatérek.

** a többes-szám virtuális. Természetesen egy ember - a velem levő Segítőm- ment, izzadt, várt, íratott váltott, pironkodott, ellenőrzött, cipekedett, fáradt, kérdezett és válaszolt, kért és megköszönt stb. Lélekben vele voltam!

A sakk is csapatjáték!

 

Gépi fogmosás

A nyakát szegett embert - az intenzív osztályon zajlott bevezető után-  különböző rehabilitációs intézményben próbálják felkészíteni megváltozott életének hétköznapjaira. Így történt ez velem is. A társadalmi beilleszkedés –integráció- része, hogy itt nyitottak a kapuk. Jönnek, mennek a terapeuták - rokonok – barátok – kollégák – ismerősök és ismeretlenek. Így történt ez velem is, sokan látogattak.

A gégémben kanül volt még, de már tudtam beszélni. Mégis, gyakran rosszul esett a szavakat formálni, szinte folyamatosan csupa seb és karcolás volt a szám belseje. Ahol nem hámhiány volt, ott afták terpeszkedtek egymás hegyén,hátán. Az egyik ismerősöm kellő konkrétsággal, kissé tapintatlanul megkérdezte, 

  • Miért beszélsz ilyen furcsán?
  • Nem beszélek furcsán, biztos a vágás a nyakamon. Egyébként pedig, a szám belseje egy hegy és vízrajzi térkép. Ennyire hallatszik?
  • Nem nagyon, de látom, hogy valami nincs rendben. Lehet, hogy mégiscsak jó lenne, ha foglalkozna veled a logopédus. ha-ha-ha… Egyébként, hogy mostok fogat?
  • Hogy, hogy hogy? – kérdeztem vissza értetlenül.
  • Használtok elektromos fogkefét?
  • Miért használnánk? … szerintem felesleges „urizálás”. Azt sem tudnám megfogni.
  • Próbáltad már?
  • Nem próbáltam, de nem is szeretném! Vagyis, hogy szeretném, de nem akarom.
  • Akkor honnan tudod, hogy miért nem akarod? Csak azt ne mond, hogy csak!

A hangulat tetőfokán a vita abbahagyva. Látogató el. Pár nap múlva egy délelőtt újra beugrott és hozott egy táskát. Letette és azt mondta, hogy beszélt a Nővérrel, aki mindjárt jön és töltőre teszi … délután jövök! … egy puszi és már ott sem volt. Dohogtam magamban, hogy nem akarok még egy kütyüt! Már két elosztó tele van, mindenféle dug- aljakkal, a hosszabbító is meg van hosszabbítva. Ki sem ismerjük magunkat, nem tudjuk, hogy melyik mihez tartozik. Pár perc és mosolyogva jön a Nővér:

  • Na, lássuk azt a fogkefét!
  • … hogy mit?
  • Az elektromos fogkefét, amit a látogatója hozott. Kedves ember.
  • Ne nézzük meg, ki se bontsuk, nem szeretném, ha azt használnánk. Visszaadom!
  • Az nem lenne jó, megígértem a látogatójának, hogy feltöltjük, amire délután visszajön és megmutatja, hogy használjuk.
  • Nem, akkor sem … annyi cucc van már itt … egyébként is, ha eddig jó volt kézi fogkefe, miért kellene azt is elektromosra cserélni? - mondtam egyre kevesebb meggyőződéssel. Közben már bomlott a doboz, előkerült a vita tárgya. Egész csinos volt, nem is túl nagy. Valami lesz …
  • Hogy rakjuk össze? - kérdezte a Nővér.

Olvassuk el a tájékoztatót. Az üzembe-helyezési útmutatót, vagy valami hasonlót. Biztos nem csak lengyelül, dánul, horvátul, kínaiul van a füzetben. A rajzok pedig minden nyelven  egyformák.

Néhány perc alatt minden rendeződött. A töltő és benne a fogkefe a kórházi éjjeliszekrény sarkán, mint egy diszkrét felkiáltójel, vidáman ágaskodva jelezte, hogy „én vagyok az újdonság!”  bl_120_elfkefe.jpgLecsillapodott kedéllyel vártam a délutáni látogatót és a próba-fogmosást. Izgultam. Kicsit féltem is! Tartottam attól, hogy nem tudom kontrollálni a nyelési és légzési folyamataimat és félrenyelek. Egyúttal kíváncsi voltam arra, hogy tudok viszonyulni egy új tárgyhoz, ami más módon dolgozik a számban, mint az eddig megszokott fogtisztító eszközök. Kíváncsi voltam arra is, hogy érzékelek-e bármilyen különbséget a hagyományos és az elektromos fogkefe munkájának eredménye között? Izgatott, hogy lehet kezelni a készüléket a számban?  No, és akkor mi lesz, ha jobban tetszik, a hagyományos kézi módszernél? Ez is benne van a pakliban!

A leírás szerint az elektromos fogkefe hárompercnyi megfelelő használatával tökéletesebb tisztító hatást érhetünk el, mint a hagyományos fogkefékkel tíz perc fogmosással. Érthető, hogy az első cél a háromperces túlélési gyakorlat volt. Izgultam.Nemcsak én voltam feszült,vállalkozó szellemű ismerősöm a készülődéskor szembesült azzal, hogy mennyire más dolog másvalaki fogát mosni, mint a sajátját. Közel sem volt olyan magabiztos, mint általában. Kezében a fogkefével, tudta, hogy egy másodperc múlva kinyitom a szám és minden adott ahhoz, hogy elkezdje a fogaim mosását. Szemtől szembe, mindkettőnk intim zónáját átlépve. Igaz, hogy nekem lett volna lehetőségem arra, hogy becsukjam a szemem, de ki tudja azt megtenni így elsőre. Nem akart hibázni, fájdalmat okozni semmiképpen, a látványos tisztaság érzéshez jól megválasztott erővel kellett végig tolnia a fogkefét a felső és alsó fogsoromon, fenntartva a magabiztosság látszatát.Becsülettel végigcsinálta az integráló érzékenyítést.Ő sem bánta, hogy vége lett a próbamosás végtelennek tűnő, három percének! Biztos mindenki átélte már azt a helyzetet, amikor olyan feszült koncentrálással tartotta nyitva a száját, hogy alig tudta visszazárni, közben nem nyelt és levegőt sem vett. Ez történt most velem is, vele is a Nővérrel is. A művelet utáni összesített, felszabadult sóhaj hallhatatlan lett. Elnyomta a légágy motorzaja. 

Várakozásaimat felülmúlóan jól sikerült az első elektromos fogkefés gyakorlat. A félrenyelés veszélyét el is felejtettem megfigyelni. A fogaim felületéről szépen lement a lepedék, éreztem a nyelvemmel, hogy fényesen sima a zománc. Tükörben is megnézhettem volna, hogy milyen szép, de egyrészt, nem volt tükröm, másrészt úgysem láttam volna rendesen a porlasztott fogkrém pöttyökkel teleszórt szemüvegemen át. A nyilvánosság teljes kizárásával jobb lett volna a fogmosás, de mindenki nagyon kíváncsi volt. A szobatársam és két látogatója titokban, fél szemmel, de teljes figyelemmel követték az esemény minden másodpercét. 

  • Na ugye! Megmondtam, hogy milyen jó lesz!
  • Remélem …

Másnap jött az én Fő-orvosom, az első pillantásával konstatálta, hogy már megint valami újdonság van a kórteremben.

  • Ez mi? - mutatott az éjjeli szekrény sarkán, a töltőjében álló fogkefémre.
  • Tegnap kaptam, pedig nem akartam.
  • Szóval: lopjuk az áramot? A nővérek mit szóltak?
  • Örültek.
  • Na, ezt el tudom képzelni!- mosolygott a bajusza alatt. Volt neki.

Eleinte ugyanaz volt a nővérek többségének a véleménye, mint az enyém, felesleges, divat kütyü. Később ők is tapasztalták, hogy a használata nem macerás, néhány apró szabályt kell csak betartani.  A „fogmosógép” jó tisztító hatása mellett voltak más jótékony mellékhatásai is.  Hamarosan eltűntek a számból azok a sérülések, amiket a hagyományos fogkefe okozott. A hagyományos fogkefe a leggondosabb használat mellett is le-lecsúszott a fogaim oldaláról. Ilyenkor sörte és a műanyag rész durván megsérthette az ínyem és a szám nyálkahártyáját. Az elektromos fogkefe kör alakú kis feje jól odasimult a fogaim felületéhez, nem roncsolta a fogínyem, nem sértette meg a szám belsejét.  Ellenben, ha a sürgő forgó fej még nem volt a szájüregemben, a készülék bekapcsolásakor apró fehér fogkrém-pöttyökkel szórta tele az ágyneműt, a Nővér ruháját, mindent, ami a közelben volt. Nagy hatósugárban dolgozott.

Rászoktam az elektromos fogkefére. Függő lettem! Szerencsére hosszú életű, szívós segéderő. Ha fáradni látszanak a sörtéi, elcsavarjuk és lecseréljük a fejét! Takarékos eszköz, borsónyi fogkrém elegendő egy fogmosáshoz. Óvatlanság esetén viszont, abból a kis mennyiségből is jut szék karfára, pólóra és sok más nem kívánatos helyre, pedig használat előtt szólok, akkor még időben van!

Nemcsak rászoktam, másokat is rászoktattam. Mindenkinek ajánlom! … többször ajándékoztam is elektromos fogkefét, hosszú - kétségeket eloszlató- tapasztalatátadással kiegészítve.

A választék bőséges és napról napra bőségesebb.

bl_102_oralgyerek.jpg

A MI ANYÁKNAPJÁNK

ÚGY  KEZDŐDÖTT A NAP, HOGY SZABOLCS FIAM – EGY RENDKÍVÜLI HELYZETBŐL ADÓDÓAN- HAJNALI 5-KOR ÉSZREVÉTLEN LEVÁLTOTTA AZ ÉJSZAKÁS NŐVÉRT. KETTESBEN KEZDTÜK A NAPOT. KICSIVEL  5 UTÁN, FÉLÁLOMBAN HÍVTAM A NŐVÉRT, KÉRVE, HOGY FORDÍTSON EL, HANYATT-FEKVÉSBŐL HASRA, A FIAM JÖTT ODA ÉS MONDTA ... HÁT EZ NEM LESZ KÖNNYŰ, MERT MÁR Ő VAN ITT, NEM A NŐVÉR. EGY ANYÁK-NAPI PUSZI UTÁN ABBAN MARADTUNK, HOGY RENDBEN, ALUDJUK ÍGY TOVÁBB. MÉG EGY JÓ FÉLÓRÁT BÍRTAM EZT A TESTHELYZETET, AZTÁN SZÓLTAM SZABOLCSNAK, HOGY FORDULJUNK! EDDIG Ő, EGYSZER SEM VÉGEZTE EZT A MŰVELETET, NEM VOLT RÁ SZÜKSÉG. SIKERÜLT!  RENDBEN VOLT MINDEN. MAJD MÁSFÉL ÓRA MÚLVA KÉRTEM, HOGY FORDÍTSUK EL A FEJEM. VÁLLEMELÉS, FEJFORDÍTÁS, ALVÁS. 8 ELŐTT JÖTT A VÁLTÁS.  MINDEN RENDBEN VOLT, BÉKÉSEN ALUDTUNK MINDKETTEN.
 

rozsa_kicsi.jpg

 

EZT A  RÓZSÁT HOZTA NEKEM SZABOLCS DÉLUTÁN.

AZNAP, MÉG ENNÉL IS SZEBB VOLT, DE NEM VOLT AMIVEL MEGÖRÖKÍTSÜK. 2 NAP MÚLVA AZ EGYIK NŐVÉR LEFÉNYKÉPEZTE A TELEFONJÁVAL, DE NEM TUDTUK ÁTTENNI A SZÁMÍTÓGÉPRE, NEM VOLT KÁBEL… NEM IS TUDOM HÁNYAN, MENNYIT ÉS MIT TETTEK AZÉRT, HOGY  A GÉPEN LEGYEN EZ A KÉP. ÁTKÜLDÖM EGY BARÁTNAK, Ő FELTESZI  A BLOGRA ... ÉS ÉN

 BOLDOGAN KÖZREADOM A LEGSZEBB ANYÁK NAPI RÓZSÁM. 

süti beállítások módosítása