Antal Zsuzsa blogja


HŐSÉGRIADÓ

2015. augusztus 10. - Antal Zs

 

Hőségriadó van!    Hőség! Riadó van!     Hőségri! adó van!           Hőség riad, ó! Van?   Hős! égriadó van!

bl_107_mohoterkep.png

A szobában 30°C. A külső hőmérséklet 37°C.  A testhőmérsékletem 35,4° a vérnyomásom mérhetetlen, a színem zöld. A környezetemben levők sincsenek valami jól. 

A rádió napok óta hőségriadót fúj, ami egyre fokozódik. Sakkozással múlatjuk az időt. Sakkozunk az idővel és az energiánkkal. A pénzzel is, de ettől most, tekintsünk el. Lépésről, lépésre tervezünk. Már megint az utolsó pillanatra hagytuk, hogy elmenjünk az orvoshoz és megszerezzük a recepteket, amiket manapság vényeknek hívnak. Se lovunk, se gyalogunk, akit a forróságban elugraszthatnánk. Magunk megyünk! Sürgős! Pár lépés az orvosi rendelő. Méterre, másodpercre pontosan megterveztük a rendelőhöz vezető utat. Fekete mező - árnyékos, fehér mező - tűző napos- oldalon levő járda szakasz. Elméletben tíz perc. A gyakorlatban kilenc perc alatti időt mentünk. Csak nehogy visszaüssön ez a rohanás!  37° -nál minden számít.

Halál izzadtan léptünk** be a rendelő közösségi terébe, ahol a várakozók ültek. Dermesztő volt a klíma, 27°. Ki ott belépsz, küzdj! … és bízva bízzál! Más élet van kint, mint bent! Kint senki nem jár. Bent ülnek és várják a belépőt. Gyakorlott rendelői közösségformáló vezéregyéniségek, felsőbbrendű magbiztossággal figyelik az ajtón belépő, magunkfajta balekot, aki mosolyogva jön… de jó hűvös van itt! Majd megtudja… méregetik. Kihez lesz a bemenetel? - kérdezi az aktuális vezérszónok. dr. M.-hez. A doktornő nincs itt. Szabin van, de a jövő héten itt lesz! Lehet akkor is jönni!  Most L. dr Úr helyettesít. Mi is oda várunk. A hölgy után következik… vagy be tetszik jelentkezve lenni, mert az más, akkor oda tessék…  Én receptet íratok – közöljük a tényt. Ócska trükk! Mindenki ezt mondja, aztán amikor bejutnak, félórákat eltrécselnek, mi meg –vonultatja végig mutatóujjával kísért tekintetét a helyeslőn bólogatókon - várunk a sorunkra. Az ember –ugye- nem pofátlankodik mások elé! Legalább ne álljon olyan közel az ajtóhoz, mert nem hallom, ha szólítanak – mondta valaki a háttérből. Üljön le! –szólt egy másik hang. Alig tudtuk betartani a saját taktikánkat, olyan gyors volt a nyitás! Kivártunk, majd aprókat léptünk, szinte egy helyben topogva.

Csend. Nyílik az ajtó, a Nővér észrevesz „mindjárt írjuk. Tessék várni!” - szól hozzánk, közben elveszi a papírokat az újonnan érkezettektől. Csend. Ismét nyílik az ajtó, a Nővér megkérdezi  „három-havit írjunk fel, vagy elég egy- havi?” … Hármat, ha lehet - leheljük halkan, de nem elég halkan, mert a rég várók szóvivője azonnal felfigyel, és újból megszólít. Nem tetszett mondani, hogy ismerősnek tetszik lenni. Tudhattuk volna, látszik magán. Nyílik az ajtó, a Nővér szól, a segédeszközöket is kéri? Bólintunk, igen. Csend. A kilincs újra fordul –csak ne hozzánk szóljon …  a Nővérke nem szól, int. A dr.Úr kéri, hogy fáradjon be.… Most törjön ketté a tábla… Zavartan lépünk be. A háromhavi vény (28 db)*kinyomtatása, ellenőrzése, aláírása, lepecsételése, csoportosítása, módosítása - alsó hangon- 15 perc, a kinn ülők óráján a duplájánál is több. (Magam sem örülnék.) Sietünk, nem kérdezünk, nem húzzuk az időt, szalad az magától. Nyugalom! Lépés előnyben vagyunk. Ne hibázzunk. Megköszönjük a kedvességüket és még egyszer átfutunk egyes vények, egyes kritikus pontjain! Király! Megelégedetten rakjuk el a vastag papír halmot. Jobb, ha nem látják ezt a köteget a kinn ülők. Emelt fővel nyitjuk az ajtót, tekintetünkben a Matt! … a kutya ránk sem hederít. Időközben új, baleknak látszó srác érkezett. A tiszteletére, nyilván újra elkezdődött a velünk is eljátszott jelenet. Ő -mosolyogva- ül a nekünk is felkínált széken, fülében fülhallgató, kezében tablet, rövidnadrág, strandpapucs. A jelekből  kiolvashatóan, mérhetetlen lazasággal, imponáló biztonsággal lépte meg a saját mattját. Másképp zajlott a szimultán, mint velünk. A törzsközönség korábbi magabiztossága romokban! Nem is látjuk a Királyt. Még nem tudják jól kezelni a digitális korszak kihívásait. Ajtó nyílik, Nővér jön, kéri a következőt. Az egyik bástya feláll, egyenes derékkal besétál a dr. Úrhoz. Szem sarkokból vették a távozásunkat, bekönyvelték a vereségeket. Jól jöttünk ki a játszmából, mégsem felhőtlen az örömöm. Bízom abban, hogy nem adják fel a régi menők! Határozott veszteség lenne, ha eltűnne az orvosi várók retro hangulata! Csak lesz valaki, akitől okos-telefonon segítséget kérhetnek. Okosan!

Ma a régi hőségben új parti kezdődik. A patikai taktika már kész.

Pár lépés a gyógyszertár. A terv, a tegnapihoz hasonló. Éjszaka frissítettünk! 22° volt, enyhe szellővel. Az változott, hogy nem erre indulunk, hanem arra. Most máshogy jár a nap. Gyalog megyünk. Még mindig se lovunk, se gyalogunk, akit a forróságban elugraszthatnánk a patikába, hogy kiváltsa a tegnapi kánikulában felíratott gyógyszereket. Megyünk! Sürgős!

A mai gyógyszertár már nem patika. Az ajtóban áll egy úr, sorszámot tépet velünk**. Segít, ha nem tudjuk kezelni. Tudjuk, bár ez a lépés nem volt betervezve. Miért kell sorszám? Ki van írva! Segítsek elolvasni? Tépünk, nem állunk sorba, nincs sor. Mi vagyunk az egyetlen vevő. Hangtalanul zajlik a parti. A vény-köteget beadjuk, dobozokat elrakjuk. Zacskót nem kérünk. Pénz az ablakba, visszajáró a tálcán. Gyorsan végzünk. Jaj! a számla, legyen kedves… Várjon! Hallja, hogy nem nyomtat ez az ócska nyomtató! Kap egy pofont. Nyomtat. A számla halvány, nem látszik, hogy mi fehér és mi fekete. Tessék megnézni otthon, a számítógépén, a számlán rajta van a link. Értjük. Már rég a piacra gondolunk, pluszlépés, de belefér. Azok az őszibarackok… forróak. Kétszer sültek. Az árusok is kivannak. Felajánljuk a hideg vizünket. Köszönik. Megisszák. Izzadnak. Törölköznek. Mosolyognak. Mesélnek. Végre Vevő!

bl_107_oszibarack.jpg

(28 db)* : nem tévedés, annyi. Nem osztható 3-al, a felírt hónapok számával, maradék nélkül. Nem gyógyszer van minden receptre felírva, vannak "segédeszközök" is. Négy eszközből, 3 havi mennyiség írható fel egy vényre. Spórolunk vele időt, pénzt, energiát!  Az összes többiről havonta külön (rendel)vényt kell kiállítani. Így zajlik hosszú évek óta. Nem vagyok gyógyszerpárti! A legszükségesebb mennyiségű gyógyszert szedem be és a szükséges mennyiségű eszközt használjuk el.A béna lét gyakori velejárója a görcs és a fájdalom. Az előbbit oldani kell és lehet, az utóbbit csillapítani kell és lehet,ha már megszüntetni nem. A gyógyszerek többsége erre szolgál. Szedek alvást segítő szereket is. Segítenek abban, hogy átaludjak 5-6 esetleg 7 órát, több részletben.  Az altatókra ( szépen/csúnyán hangzik?) és a segédeszközökre, majd hűvös őszi estéken visszatérek.

** a többes-szám virtuális. Természetesen egy ember - a velem levő Segítőm- ment, izzadt, várt, íratott váltott, pironkodott, ellenőrzött, cipekedett, fáradt, kérdezett és válaszolt, kért és megköszönt stb. Lélekben vele voltam!

A sakk is csapatjáték!

 

SZÖSSZENET A SZÖSZRŐL

Nálunk még mindig kóvályognak szöszök a levegőben. Akkor is kóvályognak, ha úgy érezzük, hogy meg sem mozdul a levegő. Lehet, hogy ez már nem is a klasszikus nyárfa-virág-vatta-szösz? … de bizonyíthatóan kintről jön és bent száll le. Ha már a szösz sem mozdul a levegőben, csak áll egyhelyben, orrmagasságban, na akkor! valóban áll a levegő!
Nem oktalan ez a pár felvezető sor, mert minden jó valamire, a levegőben álló szösz is! Bár kicsi és könnyű, mégis különösen alkalmas orr-akrobata mutatványok és légző gyakorlatok bemutatására. Egy, az álló levegőben ácsorgó szösz-möszt kinéztem magamnak, vettem egy óriási levegőt és ráfújtam az orromtól majdnem fél méterre álló apró szöszkére! Láss csodát! jó távolságra repült, megvolt az 80 cm is, de hatvan az minimum! Ötvennél sokkal nagyobb … ha ezt látta volna a logopédusom, konduktorom, jóga-tanítóm és más mestereim! Nem látták! Bizonyíték sincs. Szemtanú is csak egy. …hacsak a NASA meg nem figyelt …
Hull a hó vagy virágzik a nyár?

63.jpg

A szösz-röptetés után fél-hangosan nevettem, ami szintén nem „alap” az esetemben. Nevetés közben a baleset utáni rehabilitációs intézményben töltött második napom jutott eszembe. Az első nap adminisztrációval, ismerkedéssel telt el, terapeuta nem jött hozzám, pedig a főorvos úr azt mondta, hogy ne csodálkozzak, ha ottlétem első pillanatától keményen kezelésbe vesznek. Féltem, vártam, csalódtam!
Másnap délelőtt, bejött hozzám egy mosolygós, nagyon kedves fiatal hölgy. Bemutatkozott és hozzátette, ő a logopédus. Jó helyen vagyok? Kérdeztem magamtól, lo-go-pé-dus? Miért pont … ? Sok mindent nem tudok. … beszélni sem? Azt csak képzelem, hogy hangok jönnek ki a számon? Mint azt is, hogy éhes vagyok, mert azt sem érezhetem? Legalább-is ez utóbbit tanítják is az orvosin! Éva megvizsgált, megnyugtatott, hogy nincs nagy baj, a beszédem -a gégekanül kivétele után- automatikusan javulni fog. Addig is, összerak egy gyakorlatsort és két nap múlva kezdjük. Csupa jó hír! Tudok beszélni és levegőt venni is! Elkezdődött a rehabilitációm! Azóta már tudom, hogy logopédia jóval összetettebb tudomány, mint azt korábban gondoltam. A lényeg: sok légző gyakorlatot végeztünk. Fogalmam sem volt arról, hogy mekkora a kilégzésem erőssége. Éva szerint erős, szerintem is! … de mennyire? Ezt megmérendő, hozott egy cérnaszálra függesztett szerény kis vatta-gombóckát és a számtól 20-30 cm re tartotta.  Fujj rá. Egy, kettő, há … most!   A belőlem kijövő maximális akarattól és erőtől, alig mozdult meg a könnyű pon-pon. Csalódottan néztünk egymásra. Egyikünk sem erre számított!  Aztán kaptam egy mentőövet, közelebbről fújtam el a fehér labdacsot … távolabbra. Később, heteken át tanultam gyakoroltam a beszéd és légzés technikákat. Még-később is gyakran benézett hozzám Éva. Kapcsolatunk ma is él, ajándék.  
Itthon aztán másoktól, más technikákat is tanultam, gyakorolom nap, mint nap … látszik is a változás. 14 év, bő fél méter –szöszfújásban kifejezve.
A konduktorral minden alkalommal 10-15 perc légző-gyakorlattal fejezzük be a jó másfél órás foglalkozást. A gyógytornásszal is dolgozunk az ügyön. Jógában minden gyakorlat alapja a helyes légzés … mint a létezés legfontosabb tevékenysége.
Egyszer majd kimegyünk egy virágzó pitypang rétre és belefújok egy akkorát, csak úgy szállnak majd a pitypangszösz felhők …
Róluk van szó:

63_2.jpg

BLOGGERINA 2013

Blog-történelmem első megmérettetésének eseményei–az előző bejegyzés folytatása:
2013.02. 18. 24:00 lezárult a szavazás,bejutottam a Top50-be, elkezdődött a zsűrizés, meg  hétköznapok. Zsúfolt hetem volt:
Hétfőn 00:05-től vasárnap éjfélig izgultam, már amikor időm volt rá. Az izgulás, mint főtevékenység mellett, eladtam egy lakásunkat, ami –lássuk be- egyáltalán nem könnyű manapság. Ez az utolsó értékes tartalékom az ellátásom irracionálisan magas költségeinek a fedezéséhez. Így kellett döntenem, valóban a „létem a tét”. Jól is jött a blogos játék, jó feszültségoldó volt! Hétfőn este még befejeztem -ötödször átírtam- a másnapi posztot (magyarul: bejegyzést) ami, az időközben megérkezett új eszközömmel gyermekjáték lett volna, ha nem kellett volna ledolgoznom az időközben felhalmozódott lemaradásaim halasztást nem tűrő részét. Koraeste gyógytorna, nem kihagyható lét-elem.
Kedden aztán -teljesen váratlanul, mintegy meglepetésként- megérkezett a Zsuzsanna nap és el kellett volna vetni a magokat, a néphagyomány szerint, de ezt későn tudtam meg és egyébként is … Nem lehet mindennel foglalkozni. Az árvácskák már várnak a piacon, paradicsomot majd palánta formában szerzünk be. Délelőtt masszőr. Este családi ünnepég.
Szerdán hajnal 9-kor indultunk egy közjegyzőhöz, ahol egy igazán jelképes összegért közokiratba foglalta a közjegyző, hogy én vagyok én és értelmi képességeim birtokában jogosult vagyok eladni az 1/1 tulajdonomban levő ingatlanomat, az okiratban megjelölt meghatalmazott aláírásával. Rohanás -már, ahogy velem rohanni lehet- az ügyvédhez, aki a miatt a nehezítő körülmény miatt, hogy nem tudok saját kezemmel aláírni, kénytelen 30 oldallal több papírt szerkeszteni, nyomtatni, aláíratni, csatolni. Szerencsére sikerült időben hazaérni, nem történt bizonyos szükségleteim ellátásával kapcsolatos kellemetlen közjáték. Sajnos ki kellett hagynom a kyropraktor kezelését.
Csütörtök délelőtt konduktor jött hozzám. Este, különleges ünnepségre hívtak meg a Centrál Színházba: aznap este játszották ötvenedszer a Mégis kinek az élete? –t. Megtiszteltetés volt meglepetés-vendégként ott lenni. Úgy örültek nekünk! Emeletes sacher torta, pezsgős koccintás …Eddig több mint 20ezer néző látta a darabot! folyamatos és óriási az érdeklődés.
Pénteken hatalmas pelyhekben hullott a hó, ebben a hóesésben vettünk végső búcsút Robi nagypapájától. Személyesen nem tudtam elmenni, de lélekben ott voltam. Vastag puha takaró borította a hantot. Méltóságteljes volt a búcsúzás.
Délután megérkezett … no, ez egy külön blogot érdemlő fantasztikus sikertörténet!
Szombaton barátnős délután tulipánokkal. Előtte munka, utána munka. Nagyon jó! Az új eszközöm –szinte- magától dolgozik.
Vasárnap sem volt túl laza napom, a lakáseladás részleteivel foglalkoztam, dolgoztam. Este „ A DAL”. Drukkolok  Agárdi Szilviának és Pál Dénesnek. Bár lehet, hogy még nem érett meg a duó erre a szerepre. Elfogult vagyok az énekesekkel, a dallal, a helyzettel.  Maradék kevés ráérő időmben, izgultam a blogverseny számomra kedvező értékeléséért.
Hétfőn reggel néztem meg a zsűri döntését! Nem lettem 2013 bloggerinája. Sejtettem, hogy így lesz! Mégis csalódtam. Igaz, nem dizájnos a felület, nem mai a kommunikációm, a blogom nem gasztro, nem is csajos és pláne nem trendi.
De! Amíg sokan olvassátok, visszajeleztek, kommenteltek és lájkoltok és amíg lesz mondanivalóm és tudok írni, örömmel közzéteszem …unokáim is látni fogják! … Kell ennél több?
Köszönöm a biztatást, a szavazatokat, a kapcsolatokat, a rám fordított időt, minden véleményt –a negatívat is!
Gratulálok a győzteseknek! ( A különdíjas nekem jobban tetszik, mint a győztes.)
http://bloggerina.nlcafe.hu/item/toplist#step1

Tegnap este meg mi történt? Írok, olvasok, egyszer csak felugrik a képernyőre egy verseny felhívás. Csak azért tűnt fel, mert egyszer egy ismeretlen gratulált a novellámhoz. De NEM! NEM!NEM! Erős vagyok, még a kísértésnek is ellen tudok állni!
http://sinosz.hu/?q=hirek%2Fajanlo%2Fnovellapalyazat-fogyatekosok-szamara

Ha indul valaki, értesítsen. Terjesztem, elolvassuk és ha jó is, vannak már szavazói!

süti beállítások módosítása