Antal Zsuzsa blogja

A ROZSDÁS VASSZÖG

2014. november 08. - Antal Zs

A rozsdás vasszög esete

„… mindent megeszek. A rozsdás vasszöget is! …” írta egy barátnőm, a szövegkörnyezetéből torzítatlanul kiragadott  szavakat.

Lehet, hogy ő nem szereti, de rozsda kimondottan rajong a vasszögért, és adott esetben a kismamák is lelkesen fogyasztják. …utóbbiak csak akkor, ha ez az utolsó előtti lehetőségük a szervezetükből hiányzó vas pótlására. Egy sokat próbált anyajelölt, alig várja, hogy megehesse azt az almát, amiben már 24 órája díszelgett 15-22 db méretes vasszög. Tömören ennyi a kismama és a vasszög története, na de a részletek…

Sokáig fenntartásaim voltak a vasszöges almás népi gyógymóddal kapcsolatban, de ezekben mindig van valami igazság, évszázadok bölcsessége. Miért ne hinnék pont ebben? … rosszabb nem lesz, próbáljuk ki! Már túl voltam sokféle cseppen, tablettán és egy félelmetes injekciókúrán –ami hetekig tartó, fájdalmas, kőkemény, lilás fekete tömböket épített mindkét tompromba. Garantáltan 8 napon túl gyógyult, bár a vasam egyetlen nano-mikro grammot sem szaporodott tőle.

A dolog úgy kezdődött, hogy amikor kiderült a kóros vashiány, sokan javasolták azt, hogy egyek olyan almát, amibe előtte vas szögeket rozsdásítottunk. Hosszú ideig tiltakoztam, de a fent leírt próbálkozások után megadtam magam és tanuk előtt azt mondtam, hogy „most kérem a vasszöget és az almákat”. Amikor visszavonhatatlan kijelentésem elhangzott, azok csodálkoztak a legjobban, akik az ötletadók voltak. Bizonygatnom kellett, hogy tényleg és igazán komolyan gondolom! … pedig adott helyzetben az ember lánya nem viccel.

Nyári volt. A gyönyörű, nagy alma vásárlása nem volt egyszerű dolog. Borízű nyári alma már volt a piacon, de az olyan kis zörgő magvú, lágy húsú volt. … ha már bor íz, inkább „valami jóféle házi kékfrankos” javasolta az egyik orvos. Rajta nem múlik, felírja receptre. Az előkóstolást is bevállalta volna, kizárólag a terápia sikere érdekében.

A valódi vasszög beszerzése sem volt könnyű … ki tudta -már akkor is-, hogy valóban vasból van-e a vasszögnek nevezett és annak kinéző tárgy?  Apukám semmit nem bízott a véletlenre. Elment a Hajós utca, Paulay Ede utca sarkán lévő vaskereskedés, csavaráru szakboltjába és vett nekem fél kiló, tíz centis garantáltan öntöttvas szöget. „Sorja” volt annak … Nem reszelte le, mert reményeink szerint a vékony öntési hibákat könnyebben oldja ki az almasav! Aki volt már hasonló helyzetben, az pontosan tudja, miről írok. Aki nem volt … ne is legyen! Nagy izgalommal és sok házilag fertőtlenített szerszámmal készült az első darab. Vonzó lett. Mágnes híján, a tekinteteket vonzotta.

Egyeseket sokkolt a szöges-alma látványa, pedig frissen vasalva jól nézett ki.  A nagyvizitek idején is odajöttek hozzám, hogy ez mi? Kabala? … csak neem? …

BL X SZÖGES ALMA222.jpg

Amikor az első -huszonnégy órás kezelésen átesett alma belsejét megláttam- fölmerült bennem, hogy tényleg akarom én ezt? Az ízletes, ress almabelső tele volt sötétszürke, gusztustalan járatokkal… egyáltalán nem vigasztalt, hogy az alma-marta vasszög sem nézett ki valami fényesen. Az almadarabok szagán és ízén valóban érződött a vas.

… nem mondom, hogy finom dolog, de vannak helyzetek, amikor az ember nem mérlegel… ha ezt kell enni, hát ezt eszem. A frissen vágott, falusi rántott-csirkét már úgyis untam… végül is, 25 év távlatából… volt is abba valami kellemetlenül szokatlan, az ízlelőbimbók végső határát súroló íz élmény. Két-három héten át naponta ettem, eszegettem ezt a gasztronómiai kihívást.

 Aztán egy reggel megérkezett a szobánkba Joli néni. Bemutatkozásként, óriási lendülettel, egy szuszra elmesélte az élettörténetét. Többek között azt, hogy az ő vészesen vérszegény barátnőjének az életét a Béres-csepp mentette meg. A nulla vastartalmú nénit –akit addig havonta mentő vitt vérátömlesztésre a kórházba- egy hónap alatt olyan egészségessé varázsolta a csodacsepp, hogy még az orvosok is csak lestek! Ez után a fél ország Béres-cseppet keresett nekünk. Szerencsére voltak jó kapcsolataink, tudtunk szerezni néhány üvegcsével, itta az egész kórterem. Nos hát, ez hatékonyabbnak bizonyult mint a szöges alma. Valóban, három hét múlva már javult a vérképem. Azóta is mindig ajánlom annak, aki vérszegény. Igaz, a Béres-csepp íze is elég rossz és a tea is fekete lesz tőle. Cserébe rémesen vas ízű, szürkíti a fogakat… viszont, roppant hatékony!  Nálam is csak lestek az orvosok!

Azóta, ha valaki azt mondja, hogy „a vas szöget is megenném”, ez a történet jut eszembe. Szöget enni… nem is olyan nagydolog! … ha a vasgyúrókhoz vezető út szöges almával van kikövezve! Enni kell! … ennyi az egész.

Napi tipp: rézhiányosoknak, berezelt alma:

BL X SZÖGES A.jpg

ŐSZI VERS

ŐSZI VERS

BL 95 ŐSZI VERS.jpg

 

Buth Emília: MOST MÉG

Hamarabb lesz itt az este,
visszafogott a nappal,
bár a reggel még eljátszik
törött tükördarabbal,
üvegcseréppel.
Behálózva a dália,
a tündérnek körme nőtt;
fátyla bomlik, hófehérben 
képzeli az esküvőt.
Vele remélek.
Szél támad és eső koppan:
pár gyöngyszem a párkányra.
Tűzrakó ösztöne hajtja;
rőzsét gyűjt, minden ágra,
bármi ágra
vevő a lélek.

 

 

ŐSZ A NEGYEDIKEN

ŐSZ A NEGYEDIKEN

A negyediken az ősz is más…

Az ősz egyik csalhatatlan jele, hogy megjelennek nálunk a cinkék. Mindig ősszel. Miért?  Ők tudják. Az ősz másik csalhatatlan jele, hogy sokasodnak a rovarok. Többen vannak, mint tavaly, pedig madárból és rovarból mindig gazdag a kínálat nálunk… itt a negyediken. 

A cinkékről egyszer már írtam, most jöjjenek a rovarok. 

Ha megpróbálnám a nálunk előforduló rovar fajták mintapéldányait egymás mellé állítani, olyan hosszú sor alakulna, hogy méterekkel kilógna a képernyőből. Könnyű elképzelni, hogy tolonganak a tornasorban a muslincák, szúnyogok, pókok, méhek, darazsak, mezei poloskák, legyek, molylepkék, katicák, tücskök, pillangók, dunavirágok, hangyák, legyek és a többi. Tülekednek, tolakodnak, másznak, röpködnek, zizegnek, ciripelnek, vagy hangtalanul begubóznak, kigubóznak. Állandóan szemétkednek a társaikkal a fajtáikat képviselők. Sorba állításukkal minden idők állandó képernyőfelelős állatkáját, az egeret bíznám meg. Szinte látom, ahogy cincogva rohangál, hogy rendet teremtsen a házi rovarállományban. Nem lenne könnyű dolga. Kisállataink fegyelmezetlensége, szemtelensége és bosszúságokozása nincs egyenes arányban a méreteikkel! Aránytalanul mértéktelenek! Semmivel nincsenek semmilyen arányban! Itt vannak például a muslicák –akiket Sopronban muslincának hívtunk. Elég aprócska rovarok.  Nem elégszenek meg a gyümölcsök, növények dézsmálásával, évek óta orcátlanul az arcomra szállnak, és belülről vizsgálgatják az orromat? Szemérmetlenül kihasználják mozdulatlan, kényszerű rovarbarátságomat. Nem tudom, honnan veszik a bátorságot, de veszik ...  Némelyik felfedező túrát tesz a szám körül, egyesek viszont szeretnének mélyebbre menni. Mennek is …legtöbbször valahogy kiprüszkölöm, ha nem? …végül is, ez is fehérje …

Hangyásak vagyunk! Mostanában parányi hangyák rohangálnak össze-vissza, látszólag céltalanul, párkányokon innen és túl. Amióta elolvastam Joy Adamson Oroszlánhűség-ét, amiben részletesen ír a termeszekről, érdekel a hangyák életmódja. Maguk építette, hibátlanul működő társadalmi rendben élnek.  …ha nincs termeszed, érd be egy hangyával! A mieink, olyan kis kerge hangyák, nem termeszek, mégis érdekesek. Az előző lakásunkban mozgalmas, szervezett hangya-élet folyt. Időnként –főleg ősszel- hatalmas létszámú hangyatömeggel éltünk társbérletben. Egy este a nővérrel kifigyeltük, merre járnak, mit csinálnak? Kati hasalt a parkettán, én a kerekesszékben előrehajolva, deréktörő pózban figyeltem a történéseket.  Döbbenetes! Szép, rendezett sorokban jöttek be a lakás bejárati ajtaja alatt, majd egy kétsávos hangyaút jobb oldalán végigsétáltak a 7,2 méterre levő nappali ajtajáig és ott egy csínos kis lyukon bebújtak a padló alá… a testméretük többszörösét cipelték, és gyömöszölték be egy láthatatlan lyukon. Ha az útjukba tettünk egy lapos magot, átvonult rajta az egész menetoszlop. Néhány vízcsepp nem volt akadály. Szemrebbenés nélkül, szabályos ívben kerülte ki a tócsát az egész sor, mintha mi sem történt volna mentek tovább több ezren a 15 méteres hangyaszalagban. Szorgosan cipekedtek. Néha tömörülés volt birodalmuk bejáratánál, mert nem fért be a zsákmány, Ilyenkor a főnökök rohangáltak, a nép egyszerű tömegei türelmesen vártak a parancsra. Néhány másodperces fennakadás után folytatták útjukat. Aggódva láttuk, hogy kis homokkupacokat termeltek ki a parketta résein. Ezek a kis halmok reggelre eltűntek. Visszatermelték. Ezzel álcázták birodalmuk bejáratát. Kíváncsi voltam, mi történhet a padló alatt, de nem feszegettük fel a parkettát, így ez örök titok maradt! Elköltöztünk. Az új tulajdonos emberei valószínűleg feltépték a 100 éves falapocskákat és lapátra tették a hangyabirodalmat.

Újpesten –a negyediken- nagy a hangya választék. Vörösek, feketék, szárnyasak és szárnyatlanok, kicsik és pirinyók! Voltak turista hangyáink is. A vadszőlővel jöttek Kópházáról. Nem érezték jól magukat nálunk! Hazamentek, vagy ki tudja hova?

A rovarok úgy járnak ide a negyedikre, mint az emberek az állatkertbe… csak jegy és bérletigazolvány felmutatása nélkül. Ők tanulmányoznak engem, én tanulmányozom őket. Az üvegeken keresztül szórakoztató és fakultatív, relatív, és interaktív az élmény!  Teljesen úgy néz ki, mintha egy üvegkalitkában lennék, ők pedig az üvegre tapadva vizsgálgatnak. Ha bejönnek, mert az interaktivitás nagyon trendi, sőt onlájn, rám szállnak, egyesek meg is kóstolnak. Mások csak fogást keresnek rajtam, vagy a környezetemen. A cél érdekében, fejjel lefelé rohangálnak a plafonon.  Napok óta meglátogat egy zöld színű, sárkány alakú, formatervezett bogár. Akrobata mutatványa eleinte elkápráztatott. A tűző napon kapaszkodott, mászkált a függőleges ablaküvegen… csak azért, hogy engem lásson. Viszonoztam a szimpátiáját, megnéztem kintről is. Olyan szép volt, mint egy eozin mázas Zsolnay porcelán miniatúra. Aztán megtudtam, hogy ő egy közönséges mezei poloska! Poloska? …az lehetetlen! Egy ilyen szép bogár nem lehet sem községes, sem mezei és főleg nem: poloska –vitatkoztam a látottak alapján.  …egy furcsa roppanás és „megszagolod? …csak, hogy el hidd!”- nyújt felém egy szétnyomott pacnit Éva. Nem! Nem akartam megszagolni, és nem is hittem el a történetet! Aztán másnap is jött egy szépséges zöld-páncélos és ugyanúgy elvarázsolt, mint boldog tudatlan koromban a hasonmása. Csapodárok ezek! Szélhámosok! Sorozatgyártottak!

Pókból is határozottan jól állunk. Nem csak a vizipók csodapók! Tudok mit mesélni, bár nem rajongok a sokféle nyolc lábon rohangáló lényért. Lehet, hogy irigy vagyok rájuk? … ha nekem ennyi végtagom lenne és abból kettő-kettő béna, a maradék néggyel épp csak sántítanék. Hálót is szőnék! A hálóik vitathatatlanul művészi alkotások. Az élelemszerzési módszerük nem vall jó modorra. Háló-csapdába ejtve, kínozni az áldozatot, majd tartósítani és jól megenni, vagy bespájzolni későbbre… Nem kulturált! Sőt, barbár! Még a fényes, hajszálnál vékonyabb ökörnyál is mikre képes? A „minden egyben” elv alapján működik. A legbonyolultabb gyártási és logisztikai feladatokat önállóan, mondhatni életvitelszerűen oldja meg. Környezetkímélő, szélenergiával működő ipari komplexum. Ötletesen gondoskodik az fajfenntartásról is. A pókasszonyok tojásaikat a maguk szőtte pókselyem zsákban tartják, a potrohukhoz rögzítve. A kikelt sok-sok pici pók az anyja testén utazik hosszú, hosszú kilométereken át repíti őket a szél. Takarékosak. A felesleges hosszúságú szálat, megeszik. Nincs kuka! Milyen egyszerű! … mellesleg ugyanannyi szemük van, mint lábuk. Nyolc- fejenként! Nem használnak szemüveget. …pedig mekkora üzlet lenne?  … de akkor mit keresnek a pókok szemészeten? Ne firtassuk!

A monitorom is egy kisebb állatkert. A képernyő szélén egy muslica szaladgál körbe-körbe hosszú percek óta. Nézem, hogy miket írok itt? Nem is helyesírási hiba, aminek a javításával kínlódom! Egy kékszárnyú légy sétál a szövegen. Annyira információéhes, hogy mászkál a sorok fölött, falja a tudományt. Szembemegy az egérrel, farkasszemet néz a virtuális a valósággal. Rémesen idegesítik egymást! Engem nem zavarnak! Magányos lennék nélkülük. Élünk békésen egymás mellett. Végül is mi emberek is az állatvilág részei vagyunk! Szép őszünk van … itt a negyediken!

A cinkékkel kezdtem, egy cinegepanorámával fejezem be. Így kerek a világ!

BL 94 CINEGEPANORÁMA.jpg

süti beállítások módosítása