Antal Zsuzsa blogja

BOLONDOS MÁRCIUS?

Bejegyzés alcíme...

2013. március 20. - Antal Zsuzsa

Fehér március 15-énk volt.  Emlékeimben a térdzoknis, kardigános, napsütéses vidám március 15-ék élnek. Pedig volt már ilyen máskor is! 1962-ben is hasonlókról irt az Esti Hírlap. Édesapám is ezt járatta, annak idején. Minden reggel ott volt a postaládában. Ha én vittem be csodálkoztam is, miért reggel jön az Esti? Ja, ez pesti! Mire Sopronba ér, az idő! Ma már minden onlájn, ami felmegy az internetre, azt mindenki „azon percen” olvashatja, láthatja. Ez ma, így természetes! És 20 év múlva?
Szeretnék már teljes odafigyeléssel a tavaszra és a húsvétra készülni – a kettő nálam ikertestvér- de valahogy az idén nem úgy megy mint korábban. Ez nem –csak- kori dolog. Régebben mosolygott rajtam a család –biztos mások is- amiatt, hogy fokozatosan leszedjük a karácsonyi díszleteket aztán egyből a tavasziakat vesszük elő és ez már előrevetíti a húsvétot. A színes, vidám napsütéses húsvétot. Aztán, hogy mi lesz? Március 15-én sem a böjti szelek előrehozott, északi-sarki változatára készültünk.
Az utóbbi években már egyre nagyobb harmóniában, kézen fogva járt az időjárás a hangulatváltó szokásaimmal. Az idén valahogy nem így zajlik. Nehezebben akaródzott bedobozolni a karácsonyi hangulatot, a csere sem adódott magától. Az átalakulás nálunk elsősorban a lakás-textíliák cseréjétől látványos, meg a napsütéstől. Az előbbiből óriási választékom van. A válogatottan szép darabokból álló gyűjteményt –most döbbentem rá, hogy ezt is gyűjtöm-, elsősorban anyunak köszönhetem. Ő ugyanis az egész életét végig kézimunkázza. Kevés olyan technika van, aminek a művelésében járatlan. Amikben jártas azokat mesterfokon űzi. A kézimunka alapműveltségét az apácáktól szerezte, akik köztudottan maximalisták voltak, hogy erősebb jelzőt ne használjak drákói módszereikre. Anyu talán nem szenvedett nagyon, a kézimunka óra még mindig jobb volt, mint a történelem. Bár a kötelezőt zsigerből utálja minden iskolás.
Anyu, ha szerette, ha nem jól megtanulta a kézimunkázás alapjait, gyakorolja is fáradhatatlanul. Ez élete egyik legnagyobb örömforrása. Tud kötni –ötujjas kesztyűt is-, varrni, horgolni - ötujjas kesztyűt is- , hímezni, hámozni, makramézni, gobelinezni és a többit. A felsorolás a teljesség igénye nélküli.
Az elmúlt 20 év favoritja nálunk a patch-work, magyarul foltmunka. Majdnem minden hangulatot, évszakot kifejező –időnként pótló- terítőm, párnám, falvédőm, tárcám, táskám és mindenem van, ami csak „rongyból” elképzelhető. Nem csak nekem, sokaknak –világszerte. Ha újat találok ki és az anyunak is tetszik, legkésőbb másnapra átlapozza könyvtárnyi szakirodalmát és tálcán kapom a garantáltan különleges darabok képeit, lehet válogatni. Szoktam is! Biztos, hogy én vagyok a legmacerásabb, legkritikusabb megrendelő, de csak túllicitáljuk egymást anyuval a tökéletességre törekvésben. Sok lakás díszítő textília vesz körül, de sajátos életmódomhoz nagyon jól jön, vagy inkább szükséges a lakáson belüli környezetváltozás - időnként. Ha én nem tudok dinamikusan változni, változzon a környezetem. Pláne, hogy ilyen szerencsém van, közeli rokonom a legigényesebb dizájner. Bárki jön hozzánk, észreveszi és szóvá is teszi a sok extra munkát. Meglepő, de férfiak jó része is értékeli, pedig ez inkább női praktika.
A legutóbbi tündéri eset: még mindig a falon van, karácsony óta, egy betlehemi jelenetes falvédő. Borcsa, a 3 éves cserfes szőke tündér kislány felismerte a történetet –ezzel nagyon meglepett- logikus kérdései záporoztak a faliképpel kapcsolatban –öltözés közben, helyett, menekült, ahogy csak tudott-, pl, miért nincs arcuk az embereknek? nincs melege a vastag takaró alatt a Jézuskának? És a legnőiesebb: ki az a három csinos fiú (!) ? vékony ujjacskájával a három-királyokra mutatva. És, hogy hívják őket? És, mit hoztak ajándékba? Milyen szép a ruhájuk! …de jó, hogy nem cseréltük le még ezt a falvédőt.
Közben azért folynak az előkészületek a húsvétra, hiába erőlködik a tél. Mondjuk most szép, hó dombocska keletkezett az árvácskákon, de már hozott néhány dobozkát a postás, és még úton van néhány tojás, készül a többi húsvéti meglepetés is.  Kell időnként egy kis játék, de kell egy kis elgondolkodás is.
Talán azért jön ilyen döcögősen a tavasz, hogy legyen időnk kicsit befelé nézni? Használjuk ki!

Esti Hirlap,1962, március 15.
esti_sm.jpg

Anyu főműveiből … -Fotó:Manek Attila
művek.jpg

Az a bizonyos falikép...
50.jpg
és amit a legjobban várunk már! ma reggeli napfelkelte! …lekaptuk:
naplemente_sm.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://eselyegyenlotlen.blog.hu/api/trackback/id/tr385154244

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása