Antal Zsuzsa blogja

A LÁBBELI

2015. január 18. - Antal Zs


A lábbeli

Adhattam volna azt a címet is, hogy „A cipő” de ez pontatlan. A lábbeli és a cipő  között olyan rendszertani különbség van, mint a rovar és a bogár között. Azaz: nem minden rovar bogár, … de minden cipő lábbeli! …miért lábbeli? … valójában lábküli.

A múlt év végén poszt-fogadalmat tettem: megírom azt a témát, amelyik elsőként áll össze közreadhatónak minősíthető módon. A hatalmas volt a gondolatok tülekedése … „A cipő”  lett a szerencsés … késésben vagyok!

Amióta csak emlékszem az emlékeimre, a cipő mindig fontos volt nekem. Természetesen volt pörgős szoknyához illő lakkcipőm és minden más cukiság, ami adott időben létezett. Gimnazista koromra -szépnek nem mondható- széles, bütykös lábfejem lett. Az atyai örökség része. A’60-as évek végén, csak protekcióval tudtunk jó cipőhöz jutni Sopronban. Húúh … az az egymást túlkiabáló tömeg, kék köpenyes eladók, durva barna dobozhegyek, egyszerre csak az egyik cipőt lehetett annál, aki éppen próbálta felpróbálni, ha jó volt azt visszaadtuk és megkaptuk a pár másik darabját. Közben várakozás izzadtan, télikabátban, taposás a tegnap elkészült puha-pihe sálamon, fülledt tömeg. … ha a pár másik darabja is jó volt, visszaadtuk és kértük a blokkot –a kis indigós, kétpéldányos. Közben apu már a pénztársorban araszolt, anyu az árukiadónál várta a cukorspárgával átkötött zsákmány. Ha minden jól alakult, a sarkon kibontott cipős dobozban az a két cipő alkotott egy párt, amelyikeket a részletezett körülmények között külön-külön felpróbáltunk.  Volt egy hangulata!

bl_99_cipomini.jpgHazafelé menet megcsodáltam egy cipész mester kirakatát. A sarokban, gyűrt selyem alátéten állt egy tökéletesen megmunkált, alaposan kidolgozott 1:4 arányban kicsinyített, úri (férfi) cipő, benne sámfa. A város egyik legjobb cipészmesterének apró, elegáns, bravúr-darabja. A kirakatban ortopéd cipők is díszelegtek, mindig megnéztem, milyen kis otrombák! Nem gondoltam, hogy testközeli kapcsolatba kerülök velük, sőt ...

Cipőrajongásom következő állomása: KMF -Műszaki főiskola; cipőgyári gyakorlat; alja műhely. A név nem a műhely épületen  belüli elhelyezkedésére (alja), nem is a társadalmi ranglétrán elfoglalt helyére (alja) utalt, egyszerűen itt készült a cipők alsó része (alja). A felsőrész már készen érkezett ide fentről, a tüzödéből ... A nagy cipőgyárak alja-műhelyeiben több ezer pár egyforma cipő készült naponta, szalagonként. Egyik nap barna női „pumps” -fűző nélküli női cipő-, másik nap fekete női „pumps”, harmadnap fehér lakk menyasszonyi „pumps”, tüll virággal, a következő nap ugyanaz szatén-masnival. A gyár legalább 10 szalagon , három műszakban ontotta a cipőket. A hatalmas Szovjet piac nyelte, nyelte százezer számra. Mennyiségre mentünk, nem minőségre!

Később szórakozásból készítettem magamnak, magunknak lábbelit, cipőt nem. Romániában a tengerpartokat, másutt a hegyeket, völgyeket saját készítésű egyujjas sarumban, szandálomban, klumpámban jártam végig éveken át. Szerettem a natúr bőröket, kedvencem a vixos tehénbőr volt. Főképp abból készítettem lábbeliket, öveket, táskákat, tárcákat. Azok a régi szép idők!

Pikkpakk* 

Családunkban a kézimunkázásnak nagy hagyománya volt. Anyu az apácáknál szerezte meg ez irányú alapműveltségét, amit autodidakta módon fejlesztett minden irányba. A lábbeli készítésnek nem volt mestere, bár a szép cipőket mindig szerette, most is szereti. A cipőkészítés „papucs” szekciójában jól mozgott kötött, horgolt papucsok készítésével. Viszont, a mai napig verhetetlen táska, tárca, neszesszer, kulcstartó varrásban. A hagyományos foltvarró technikák mellett új dolgokat is kipróbál. Mindent mesterfokon űz, amihez hozzáfog! Most is tagja egy klubnak, ahol nemrég megtanulták egy olyan kis tárgy készítését, amely 2x3 db milliméter pontosan, kézzel kivágott ováldad formájú műanyag lapocskából, és 2x3 db milliméter pontosan, kézzel kivágott textil darabkából áll. Az előkészített darabok mindegyikét többszörösen kell fércelni és összevarrni, újra fércelni és összevarrni, az utolsó oldal kivételével. A bevarratlan oldalon nyílik és záródik -titkosan- a csinos, praktikus kis darab. A tárgy – amellett, hogy szép, jópofa, extra, vagány- nagyon praktikus. Lehet például tároló, vagy tartó, de dobozkának is kitűnő. Neve is van: pikkpakk*. Elképzelni sem tudom, honnan kapta ezt a beszédes nevet? A készítés folyamatáról biztosan nem! 

 bl_97ppw2.JPG  

bl_97ppw2.jpeg  bl_99ppwf.jpeg

 

 

 

 

Pikkpack*

Újságot olvastam, online! Unalmas cikkek egymás után … nincs hír. Úgy látszik, ma sem harapta meg a postás a kutyát! ... vagy: a sajtónak nem szólt senki?  Scrolloztam a képernyőn … állj! … vissza! a pikkpakk benne van újságban? …vagy hirdetés? … pedig láttam …Na végre! ...A cikk címe: Siker lesz-e a Pikkpack? … mentegetőzően csodálkoztam, hogy igazán nem kellett volna ... újságcikket írni anyuék munkájáról, bár kétségtelenül hyper-extra darab, találmánynak nevezni azért némi túlzás... Ja! ... ez a pikkpack* nem az a pikkpakk*. 

 „ A közelmúltban nagy sikert ért el Gulyás Sára és csapata, Pikkpack elnevezésű cipőjével …” pikkpackcipő! … helyben is vagyunk. (Annyira helyben, hogy a nappali ablaka a Duna Cipőgyár –régi épületeire néz!) Azonnal beütöttem a Google keresőbe azokat a kulcsszavakat, amikről mindent tudni akartam: pikkpack, kickstarter, start up, dizájner, Gulyás Sára … csak úgy dőltek a linkek, klikkek, szájtok, infók …

Gulyás Sára és az ő pikkpackja ...

„Gulyás Sára egy innovatív ötlettel robbant be a nemzetközi dizájnerpiacra: a vásárlók által összeszerelhető Pikkpack cipőkkel. A koncepció: csináld magad. A bőr és a fűzők színeit mi választhatjuk ki, majd a mellékelt utasítás alapján magunknak fűzzük össze a hiperkényelmes surranókat. 

bl_99pikkpackkit.jpg

A tervező a MOME végzősei közül került ki, itt mutatta be diplomamunkájában a Pikkpack első verzióját. A cipők strapabíró és puha vízibivaly-bőrből készülnek, pamut cipőfűzőkkel kiegészítve, de a biciklisekre gondolva fényvisszaverő változatot is kaphatunk. A Pikkpack cipőkre azonnal felfigyeltek a dizájnblogok világszerte, bekerültek a Virtual Shoe Museumba, részt vettek nemzetközi dizájnturnékon és kiállításokon. A kezdő vállalkozásoknak pénzt gyűjtő Kickstarter oldalon indított projekt sikere nyomán most megindulhat a cipők gyártása … „

A cipőkészítés ősi mesterség. A cipő misztikum, mágia, boszorkányság!” ... nem tudom kitől idézek, de jól hangzik,nagy ívű! …és akkor jön Sári, aki mosolyogva újraértelmezi a cipészmesterséget! Csináld magad alapon! … ha már lábunkon a saját készítésű Pikkpack cipő, Anyu pikkpakkja is megér egy próbát!  

bl_99sari.jpg

                                                           Sári kezében anyu pikkpakkja.                                                            ... összefűz … a cipőfűző!

*„Érdekes szó ez a pikkpakk - pikkpack, több okból is. Az alakja alapján tipikus ikerszó, vagyis az első tagja elöl-, a második hátulképzett magánhangzót tartalmaz (mint az itt-ott, éjjel-nappal, tetőtől talpig stb.), és a második tagja bilabiális (két ajakkal képzett) hanggal kezdődik (mint a hinta-palinta, irgum-burgum, tutyimutyi, elegy-belegy, sundám-bundám és társaik). Ugyanakkor minden jel szerint nagyon újkeletű (talán a múlt század második feléből való), ami azt mutatja, hogy ez a fajta szóalkotás produktív (termékeny): a többi hasonló mintájára ma is létrejöhetnek hasonló alkotások.” (Nyelv és tudomány online folyóirat)

A bejegyzés trackback címe:

https://eselyegyenlotlen.blog.hu/api/trackback/id/tr537081717

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.