Antal Zsuzsa blogja

Kincstári optimizmus

2012. április 24. - Antal Zsuzsa

Nagy baleset után iszonyú sokkba kerül az ember teste, lelke.

A sokk oldódásához, idő, türelem, pihenés, mozgás kell, a szakszerű ellátás mellett. Lassú, hosszú folyamat, legalább egy év, amíg a szervezet önmagát építő automatizmusa működik. A sérülés után bekövetkezett állapotban mindenkivel és mindennel szemben fenntartásaim voltak. Néha ok nélkül, néha okkal.
Úgy 4 hónappal a baleset után, a rehabilitációs intézeti kórterembe bejött illetve begurult kerekesszékével egy 30 körüli fiatalember, „Péter”. Lelkesen beszélt arról, hogy kitárult előtte a világ 5 éve, amióta kerekesszékből szemléli. Azóta vezet autót, azóta sportol, azóta él igazán. Amikor lehetőséghez jutottam érdeklődtem hívatlan jövetele okáról és céljáról. Nem nagyon tudott kitérni az egyenes válaszok elől. Ő teljes küldetéstudattal, elhivatottsággal és jóindulattal jött be hozzám, hogy a saját példáján keresztül megmutassa, milyen jó az élet bénán, milyen pluszokat ígér a jövő. Meggyőződéssel eljutva addig a következtetésig, hogy „mi” kerekes-székességünk okán, többek vagyunk, mint kerekesszék nélkül élő embertársaink. Ez irreális, hamis és elfogadhatatlan, önámítás, ízléstelen. Ott azonnal leszögeztem, hogy ő és én nem vagyunk mi! Kétségtelen, hogy ő haladó valamiben, amiben én kezdő. Ö kigurult én begurultam!

C6-os magasságban lehetett a sérülése. Nem tökéletesen, de tudta használni a karjait, kezeit, nehézségek árán, de képes önálló életvitelre. C4-es vagyok, mit tudta ő, hogy milyen óriási különbség 2 csigolyával lejjebb vagy följebb sérültnek lenni? Fogalma sincs! C: cervix- nyaki csigolya (latin), amiből 7 db van a legtöbb emlősnek, az embernek is. Föntről lefelé számolják.

Miért is írtam le ezt a történetet?
Mostanában sokan hívnak kulturális és társasági rendezvényekre, iskolákba beszélgetni, sorstársak keresnek meg segítséget, együttgondolkodást kérve és várva tőlem. Megtiszteltetés és felelősség. Jószándékú segítés a célom, mindig belül maradva a hitelesség határain. De gyarló az ember, könnyen elszáll.

Nem szeretném pozitív színben feltüntetni magam abból a helyzetből adódóan, amibe kerültem.  Ez számomra nem más, mint megoldandó nehézség, küzdelem az élet minden pillanatában.

Kérek mindenkit, aki a legkisebb jelét érzi bármely megnyilvánulásomban a „Péter” jelenségnek azonnal jelezze, érteni fogom!

Jövő kedd:  HARMADIKRÓL NEGYEDIKRE

A bejegyzés trackback címe:

https://eselyegyenlotlen.blog.hu/api/trackback/id/tr714470311

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.