Antal Zsuzsa blogja


Kétrészes

2013. március 26. - Antal Zsuzsa

Ez egy kétrészes …neem fürdőruha, kissé furcsán néznék ki benne!
Ez egy kétrészes …poszt.
Mi az, hogy poszt? Hát az egy bejegyzés, érthetően: egy írás a blogba!
Nem ragozom, posztolok. Nem akarok poénkodni- pedig tudnék, elememben vagyok. Bezzeg a TV- távirányító eleme egyáltalán nincs elemében. Hetek óta feladni készül a be- és átkapcsoló funkcióit. Kékre-zöldre nyomkodjuk, ha néha nézni szeretnénk, kórusban mondjuk, hogy ki kell cserélni az elemet, de ennél tovább még nem jutottunk. A bekapcsoló manőverezés közben mindig biztatom magam, hogy csak ez a probléma, nem a TV-vel van baj. Eddig végül is sikerültek a nyomkorászások! 

Az első rész:
Barby zokni, pink-fehér, talpán lila szinű tapadó kisvirágok mezeje. Mérete: 32-36. Ma vásároltuk az ujpesti piacon. Sajnos nem voltam ott, mert ez a télies időjárás, a maga 70 km/ó sebességű szelével, nem az én időm. De már jön a tavasz. Lehet, hogy a megérkezésére várnunk kell egy évet, mert az idén a tél után 24 órán belül megérkezik a nyár! De majd jövőre jön a tavasz! Vissza a barby zoknihoz. Kié ez a csoda-szuper ízléses darab? Az enyém! Tátott száj becsuk! Nem zokninak fogom hordani, lábméretem:39, hanem kesztyűnek! Nem egy az egyben lesz kesztyű a zokni, kisebb átalakítást kell végezni rajta. A plasztikai műtét után a zokni, funkcióját nézve a kesztyű, gyógyászati segédeszközzé nemesedik és antidepresszánsnak minősül.
Az történt ugyanis, hogy elektromos kerekes-székemmel napról napra jobban közlekedtem.  A lakásunk tökéletes rutinpályának bizonyult. Ahhoz, hogy irányítani tudjam a széket, speciális villát kellett felszerelni a vezérlő részre, amibe induláskor behelyezzük a kezemet . Ez a villa egy kemény műanyag, ami sebet okozhat a kezemen és ez mindenképpen elkerülendő! A bénult testrészekben –így a kézben is- nagyon rossz a keringés és teljes az érzés-kiesés. Nem érzem, ha nyomódik egy felület. Akár fél óra alatt keletkezhet egy, vagy több seb, amelyik fél év alatt sem gyógyul meg. Anyuval elkezdtük ötletelni azon, hogy tudnánk kibélelni a villát, hogy ne bántsa a bőröm. 1 órán múlva itt volt villára húzható puha kis sapka. Minimális igazítás és folytatódott a rutinozás. Egyszer csak megtorpant a fejlődés, ami ennél rosszabb, kezdett átmenni visszafejlődésbe. Megijedtem. Hátrafelé nem tudtam rendesen menni, balra fordulni is döcögve sikerült csak. Az is megfordult a fejemben, hogy rosszul mértük fel a képességeim. De minden nap újra próbáltam. Görcsösen kevésbé ment, mint lazán! De ki tud laza lenni ilyenkor? Figyeltük, elemeztük a mozdulataim és láttuk, hogy mozdulatonként 1-2 mm-t, néha többet is, hátra csúszik a kezem. A kiinduló helyzetbe visszatenni nem tudom, 2 méterenként igazítva pedig … hát nem ezért dolgoztunk. Összeomlás helyett újabb tanácskozás: a kezem kicsúszását valamilyen tapadó anyaggal kell megakadályoznunk. Több fordulós anyagismereti és egyéb börze után, ahol még rehabilitációs eszközt készítő szakember is részt vett, oda lyukadtunk ki, hogy készítenek a kezemre méretezett, extra anyagokból, különleges technikával összedolgozott kesztyűre hasonlító ruhadarabot. Jó-jó! de mi lesz addig? Abban a pillanatban beugrott, hogy az átmeneti megoldás, egy tapadó-korongos zokni lesz! Jó, hogy beszereztük még aznap. A zokni csinos pink orrát levágtuk, az oldalába lyukat vágtunk, ott bújik ki a hüvelyk ujjam.  Kiválóan működik!
A nagy dolgok –általában- kis dolgokon múlnak! Köszönjük Barby! 

A második rész:
Lehet, hogy a tavasz elmarad, de a húsvét nem! Készülök! Készülünk! Készültök?
Még üres a barkafa, de tarka-barka lesz! Dobozban, kosárban vannak még az új szerzeményeim, meg a régiek is. Anyu már varr egy új abroszt, ami egyáltalán nem könnyű a 120 cm átmérőjű kör alakú asztalra, mert alig van 140 cm-nél szélesebb anyag. Ez nem elég ahhoz, hogy szépen essen az abrosz szoknyája! itt aztán van zokni-kesztyű, villa-sapka, asztal-szoknya. Készülünk:

Még üres a barkafa
51_1_sm.jpg
A legkisebb és a legstruccabb
51_2_sm.jpg
Jaj!dejó!Havazik!Végre!