Antal Zsuzsa blogja


Ribizli

2013. július 01. - Antal Zsuzsa

Étkezési szokásainkat manapság tanácsadók és szakértők hada kritizálja, reformálja, alakítja. Abban egyetértenek, tanácsadók, hogy zöldségből és gyümölcsből mindenhol az adott hely és idény terményeit a legjobb enni, minél frissebb, annál jobb. Mostanában már a piacokon szemet gyönyörködtető, gazdag kínálat van, választani sem könnyű. Van egy gyümölcsünk, a ribizli - felénk ribiszkének hívták - amelyiket többen nem szeretik, mint igen. Savanykás ízű, ragyogó szépségű, ínyenc aromájú vitaminban és ásványi anyagban gazdag gyümölcs. Szedése meglehetősen idő és türelemigényes. Már egy nagy tál megtöltése deréktáji panaszokat okozhat. Van egy kertbirtokos barátnőm, aki fává metszette a ribizli bokrait. A gömbölyded fa gazdagon megrakva piros fürtökkel extravagáns jelensége a kertnek, nem mellesleg állva szüretelhető.
Van egy receptünk, bátran ajánlom kipróbálásra, még azoknak is, akik maguk sem kedvelői a rubintos bogyóknak. A leirt recept már sokszorosan kipróbált, könnyített változat, üdítő, könnyen elkészíthető és nem utolsó sorban nagyon csinos finomság. 

Ribizlis piskóta  
4 tojásból piskótát sütünk, majd ha kihűlt két vékony lapra vágjuk.
Amikor nincs időnk, kedvünk sütni, vehetünk bolti piskótát is. Ha tortának szánjuk, lehet kerek is.
A töltelék:
50 dkg ribizlit lecsumázunk, megmosunk és megszárítunk.
2 dl vízből, másfél - két dkg -két evőkanál- búzadarából, 2 kanál porcukorral, a tejbegrízhez hasonló módon pépet főzünk és hagyjuk kihűlni.
Ezután két és fél dl vízben megfőzünk, egy vanília pudingot, amibe 2 kanál porcukrot elkeverünk. Hagyjuk kihűlni és a hideg darához keverjük.
Amíg hűlnek, habosra keverünk 10 dkg vajat 10 dkg porcukorral és egy vaníliás cukorral.
Végül a lecsumázott megmosott megszárított ribizlit lazán a darás krémhez keverjük.
Ezzel a töltelékkel megtöltjük a kettévágott piskótát.
Fontos: legalább egy éjszakára tegyük hűtőbe!
Az eredeti recept kissé viseltes – negyven éve írhattam be a sajátjaim közé:

64.jpg

Maga a süti:
64_2.jpg

Most van ribizli-szezon, ha késlekedünk egy évet kell várni a következő lehetőségre …

Kétrészes

Ez egy kétrészes …neem fürdőruha, kissé furcsán néznék ki benne!
Ez egy kétrészes …poszt.
Mi az, hogy poszt? Hát az egy bejegyzés, érthetően: egy írás a blogba!
Nem ragozom, posztolok. Nem akarok poénkodni- pedig tudnék, elememben vagyok. Bezzeg a TV- távirányító eleme egyáltalán nincs elemében. Hetek óta feladni készül a be- és átkapcsoló funkcióit. Kékre-zöldre nyomkodjuk, ha néha nézni szeretnénk, kórusban mondjuk, hogy ki kell cserélni az elemet, de ennél tovább még nem jutottunk. A bekapcsoló manőverezés közben mindig biztatom magam, hogy csak ez a probléma, nem a TV-vel van baj. Eddig végül is sikerültek a nyomkorászások! 

Az első rész:
Barby zokni, pink-fehér, talpán lila szinű tapadó kisvirágok mezeje. Mérete: 32-36. Ma vásároltuk az ujpesti piacon. Sajnos nem voltam ott, mert ez a télies időjárás, a maga 70 km/ó sebességű szelével, nem az én időm. De már jön a tavasz. Lehet, hogy a megérkezésére várnunk kell egy évet, mert az idén a tél után 24 órán belül megérkezik a nyár! De majd jövőre jön a tavasz! Vissza a barby zoknihoz. Kié ez a csoda-szuper ízléses darab? Az enyém! Tátott száj becsuk! Nem zokninak fogom hordani, lábméretem:39, hanem kesztyűnek! Nem egy az egyben lesz kesztyű a zokni, kisebb átalakítást kell végezni rajta. A plasztikai műtét után a zokni, funkcióját nézve a kesztyű, gyógyászati segédeszközzé nemesedik és antidepresszánsnak minősül.
Az történt ugyanis, hogy elektromos kerekes-székemmel napról napra jobban közlekedtem.  A lakásunk tökéletes rutinpályának bizonyult. Ahhoz, hogy irányítani tudjam a széket, speciális villát kellett felszerelni a vezérlő részre, amibe induláskor behelyezzük a kezemet . Ez a villa egy kemény műanyag, ami sebet okozhat a kezemen és ez mindenképpen elkerülendő! A bénult testrészekben –így a kézben is- nagyon rossz a keringés és teljes az érzés-kiesés. Nem érzem, ha nyomódik egy felület. Akár fél óra alatt keletkezhet egy, vagy több seb, amelyik fél év alatt sem gyógyul meg. Anyuval elkezdtük ötletelni azon, hogy tudnánk kibélelni a villát, hogy ne bántsa a bőröm. 1 órán múlva itt volt villára húzható puha kis sapka. Minimális igazítás és folytatódott a rutinozás. Egyszer csak megtorpant a fejlődés, ami ennél rosszabb, kezdett átmenni visszafejlődésbe. Megijedtem. Hátrafelé nem tudtam rendesen menni, balra fordulni is döcögve sikerült csak. Az is megfordult a fejemben, hogy rosszul mértük fel a képességeim. De minden nap újra próbáltam. Görcsösen kevésbé ment, mint lazán! De ki tud laza lenni ilyenkor? Figyeltük, elemeztük a mozdulataim és láttuk, hogy mozdulatonként 1-2 mm-t, néha többet is, hátra csúszik a kezem. A kiinduló helyzetbe visszatenni nem tudom, 2 méterenként igazítva pedig … hát nem ezért dolgoztunk. Összeomlás helyett újabb tanácskozás: a kezem kicsúszását valamilyen tapadó anyaggal kell megakadályoznunk. Több fordulós anyagismereti és egyéb börze után, ahol még rehabilitációs eszközt készítő szakember is részt vett, oda lyukadtunk ki, hogy készítenek a kezemre méretezett, extra anyagokból, különleges technikával összedolgozott kesztyűre hasonlító ruhadarabot. Jó-jó! de mi lesz addig? Abban a pillanatban beugrott, hogy az átmeneti megoldás, egy tapadó-korongos zokni lesz! Jó, hogy beszereztük még aznap. A zokni csinos pink orrát levágtuk, az oldalába lyukat vágtunk, ott bújik ki a hüvelyk ujjam.  Kiválóan működik!
A nagy dolgok –általában- kis dolgokon múlnak! Köszönjük Barby! 

A második rész:
Lehet, hogy a tavasz elmarad, de a húsvét nem! Készülök! Készülünk! Készültök?
Még üres a barkafa, de tarka-barka lesz! Dobozban, kosárban vannak még az új szerzeményeim, meg a régiek is. Anyu már varr egy új abroszt, ami egyáltalán nem könnyű a 120 cm átmérőjű kör alakú asztalra, mert alig van 140 cm-nél szélesebb anyag. Ez nem elég ahhoz, hogy szépen essen az abrosz szoknyája! itt aztán van zokni-kesztyű, villa-sapka, asztal-szoknya. Készülünk:

Még üres a barkafa
51_1_sm.jpg
A legkisebb és a legstruccabb
51_2_sm.jpg
Jaj!dejó!Havazik!Végre!