Antal Zsuzsa blogja


PARALIMPIA

2012. szeptember 11. - Antal Zsuzsa

Az elmúlt hét a paralimpia jegyében rohant el nálunk. Krajnyák Zsuzsi nevét mindenki megismerte a környezetünkben, aki eddig nem ismerte. Boldogan adtuk tovább a jobbnál jobb híreket, forró dróton mentek az első kézből származó információk. Zsuzsi anyukája volt a legbiztosabb láncszem, néha csak 1-2 szóban jött az sms, de az pontosan ült, mint a bajnok találatai. „Négyben”, „bronz”, „döntőt vív”- szóltak az üzenetek. A hivatalos hírforrások nem kényeztették el a hallgatóságot, de a nézőket még kevésbé. A közvetlen hírforrás Zsuzsa kolléganőm menye és fia volt, ők Londonból izzították a drótot. Az –kétségtelenül- a TV érdeme, hogy láthattuk, ahogy Zsuzsi a pásthoz vágta kék sisakját a boldogságtól, azt is, hogy milyenek voltak az olimpiai dobogós örömkönnyei. Azt is láttuk, milyen szomorú és csalódott a dobogó második fokáról lejövő vívónőnk ezüstéremmel a nyakában. Azok a könnyek, abban a pillanatban szívszorítóak voltak. Bármiféle vigasztalás nem ért volna semmit. Egy realista álom szertefoszlott! –ez nem képzavar, bár úgy is tűnhetne. 

Érmes vívónőnk ma éjszaka érkezik haza. Úgy gondolom, ő és társai ugyanolyan elismerést és figyelmet kapnak, mint az Olimpia győztesei. 

A paralimpia versenyeit nézve a lényegét érthettem meg a múlt héten, ha volt hozzá elég bátorságom. Néha még nekem is nehéz volt –érintettként- végignézni azt a heroikus küzdelmet, amit a paralimpikonok vívtak, önmagukkal és ellenfeleikkel. Időnként tátott szájjal bámulva a fizika, a logika, a biológia, a lélektan határait messze átlépő teljesítményeket. Lehet, hogy nekem nehezebb? Közelebb vagyok a sérült ember küzdelméhez és ezért nehezebb? Nem tudom. Talán Zsuzsival ezt majd jól kibeszélhetjük. Itt fogom leírni,hogy mire jutottunk.

PARALIMPIA

Olimpia. Olimpiai bajnok. 

Ismerek egy olimpiai bajnokot személyesen, ő Darnyi Tamás. A  japán Star nyomtatót gyártó anyacég képviselőjeként  cégünk szponzorálta őt. Ezért „cserébe” Tamásnak a versenyeken viselnie kellett a STAR feliratos gyönyörű hófehér, kék feliratos tréningruhát, ezt szívesen meg is tette, ha nem felejtette el. Ezen kívül részt kellett vennie különböző rendezvényeinken.  A legnagyobb közülük az évente megrendezett számítástechnikai kiállítás, az IFABO, igazi megpróbáltatás volt számára.  5 napig tartott a rendezvény és ott naponta kétszer dedikálta Tamás a fényképét, 1000-1500 darabot, per hét. Finoman fogalmazva is, rémesen viselte ezeket a félórákat, mindig kérte, hogy úgy alakítsuk ki a képaláíró helyet, hogy még véletlenül se lehessen vele együtt fényképezkedni, nem szerette a felhajtást, a műmosolyt. (Hihetetlen, de 20-22 éve a mobil telefonnal még nem lehetett fényképezni, a digitális fényképezőgép pedig nem volt még általános.) Szerény volt, ritkán szólt, még ritkábban mosolygott. A STAR jelvény jelezte, hogy sztár! Volt valami, amit nagyon kedvelt: zsákszámra tudta eltüntetni magába a válogatottan finom szendvicseket, rengeteg kólával kisérve. Attól kezdve, hogy ’95-ben egy váltóversenyen kiszállt a medencéből, nem úszik, egy tempót sem. Értetlenkedve kérdeztem tőle, hogy lehet ez, miért döntött így? Visszakérdezett: mit csináljon a medencében, csak úgy pancsoljon? Nem tudom, hogy áll ma, akkori álláspontjához. Amikor elindult a Darnyi úszóiskola, sokat volt az uszodában. Lekezelt a medence szélén kapaszkodó kissrácokkal. Mindig mosolygott!
Négy olimpiai aranyérmével máig ő a legeredményesebb férfi úszó olimpikonunk. 

Paralimpia! Paralimpiai bajnok!

Paralimpiai bajnokot nem ismerek személyesen. Még!  Pár napja kaptam egy email-t a munkahelyemről: „Egy kolléganőnk, Krajnyák Lászlóné, Zsuzsa szintén Zsuzsa nevű lánya indul a londoni paralimpián”. Nem volt nehéz utánanézni, hogy ki ő, mit sportol, hogy él. Háát az ő életük sem átlagos! Sajnos nem ismerem őt, sem az édesanyját személyesen, de nem tévedek nagyot, ha szerénytelenül azt mondom: három Zsuzsák egy cipőben, de mindhárman másként viseljük. Nem merném hozzá hasonlítani magam, de mégiscsak van bennünk valami közös.
Nem könnyű a paralimpia részletes programját megtalálni, azt végleg nem, hogy netán a TV közvetíti-e Zsuzsa vívását. Közreadom, amit tudok: 

Zsuzsa versenyszámai:
         Szeptember 04, kedd                 09:30  tőr egyéni
         Szeptember 05, szerda               09:30  párbajtőr egyéni
         Szeptember 07, péntek              11:00  párbajtőr csapat 

Már sok embernek elmondtam és még fogom növelni a szurkoló tábort. Voltak akik ismerték Zsuzsát, sőt! sorolták az eredményeit. Szégyelltem magam, többszörösen. Nem értek a víváshoz sajnos, de gyerekkorom óta szeretem nézni. A találatok értékelésénél bizony, sokat segít a felvillanó lámpa, nem látom kié a találat. Annyira gyorsan történik minden.
Akkor lányok:
En garde! Prêtes! Allez! 

Zsuzsa kimondta egy nyilatkozatában, hogy aranyéremért megy Londonba. Csak sikerüljön!
Drukkoljunk ezerrel! Tegye mindenki a maga dolgát!