Antal Zsuzsa blogja


SZÖSSZENET A SZÖSZRŐL

2013. június 26. - Antal Zsuzsa

Nálunk még mindig kóvályognak szöszök a levegőben. Akkor is kóvályognak, ha úgy érezzük, hogy meg sem mozdul a levegő. Lehet, hogy ez már nem is a klasszikus nyárfa-virág-vatta-szösz? … de bizonyíthatóan kintről jön és bent száll le. Ha már a szösz sem mozdul a levegőben, csak áll egyhelyben, orrmagasságban, na akkor! valóban áll a levegő!
Nem oktalan ez a pár felvezető sor, mert minden jó valamire, a levegőben álló szösz is! Bár kicsi és könnyű, mégis különösen alkalmas orr-akrobata mutatványok és légző gyakorlatok bemutatására. Egy, az álló levegőben ácsorgó szösz-möszt kinéztem magamnak, vettem egy óriási levegőt és ráfújtam az orromtól majdnem fél méterre álló apró szöszkére! Láss csodát! jó távolságra repült, megvolt az 80 cm is, de hatvan az minimum! Ötvennél sokkal nagyobb … ha ezt látta volna a logopédusom, konduktorom, jóga-tanítóm és más mestereim! Nem látták! Bizonyíték sincs. Szemtanú is csak egy. …hacsak a NASA meg nem figyelt …
Hull a hó vagy virágzik a nyár?

63.jpg

A szösz-röptetés után fél-hangosan nevettem, ami szintén nem „alap” az esetemben. Nevetés közben a baleset utáni rehabilitációs intézményben töltött második napom jutott eszembe. Az első nap adminisztrációval, ismerkedéssel telt el, terapeuta nem jött hozzám, pedig a főorvos úr azt mondta, hogy ne csodálkozzak, ha ottlétem első pillanatától keményen kezelésbe vesznek. Féltem, vártam, csalódtam!
Másnap délelőtt, bejött hozzám egy mosolygós, nagyon kedves fiatal hölgy. Bemutatkozott és hozzátette, ő a logopédus. Jó helyen vagyok? Kérdeztem magamtól, lo-go-pé-dus? Miért pont … ? Sok mindent nem tudok. … beszélni sem? Azt csak képzelem, hogy hangok jönnek ki a számon? Mint azt is, hogy éhes vagyok, mert azt sem érezhetem? Legalább-is ez utóbbit tanítják is az orvosin! Éva megvizsgált, megnyugtatott, hogy nincs nagy baj, a beszédem -a gégekanül kivétele után- automatikusan javulni fog. Addig is, összerak egy gyakorlatsort és két nap múlva kezdjük. Csupa jó hír! Tudok beszélni és levegőt venni is! Elkezdődött a rehabilitációm! Azóta már tudom, hogy logopédia jóval összetettebb tudomány, mint azt korábban gondoltam. A lényeg: sok légző gyakorlatot végeztünk. Fogalmam sem volt arról, hogy mekkora a kilégzésem erőssége. Éva szerint erős, szerintem is! … de mennyire? Ezt megmérendő, hozott egy cérnaszálra függesztett szerény kis vatta-gombóckát és a számtól 20-30 cm re tartotta.  Fujj rá. Egy, kettő, há … most!   A belőlem kijövő maximális akarattól és erőtől, alig mozdult meg a könnyű pon-pon. Csalódottan néztünk egymásra. Egyikünk sem erre számított!  Aztán kaptam egy mentőövet, közelebbről fújtam el a fehér labdacsot … távolabbra. Később, heteken át tanultam gyakoroltam a beszéd és légzés technikákat. Még-később is gyakran benézett hozzám Éva. Kapcsolatunk ma is él, ajándék.  
Itthon aztán másoktól, más technikákat is tanultam, gyakorolom nap, mint nap … látszik is a változás. 14 év, bő fél méter –szöszfújásban kifejezve.
A konduktorral minden alkalommal 10-15 perc légző-gyakorlattal fejezzük be a jó másfél órás foglalkozást. A gyógytornásszal is dolgozunk az ügyön. Jógában minden gyakorlat alapja a helyes légzés … mint a létezés legfontosabb tevékenysége.
Egyszer majd kimegyünk egy virágzó pitypang rétre és belefújok egy akkorát, csak úgy szállnak majd a pitypangszösz felhők …
Róluk van szó:

63_2.jpg